Festett lapok
Először
is, mielőtt varráshoz fognánk, tisztázzuk magát a fogalmat; mi is
az a festett lap? Festett lapnak nevezzük azt a
kanavára készült előfestett mintát, mely félkész
állapotban, azaz kivarratlanul jut el az ügyes kezű gobelinvarrókhoz,
azokhoz a kézimunkázni szerető hölgyekhez (s újabban urakhoz is),
kik az otthon melegében, meghitt pillanatokban hódolnak kedvenc
szenvedélyüknek.
Mióta falikárpitok
léteznek a történelemben, a megrendelők igyekeztek mindig is a lehető
legdíszesebb, legfejedelmibb mintákkal, körülvenni magukat. A kárpitok
és gobelinek készítőinek, illetve megrendelőinek olyan festőóriások
voltak segítségükre, mint Rogier van der Weyden, Raffaello, Rubens,
Mantegna, Sandro Boticelli, vagy Piero della Francesca. De hogy
a nagy hazai klasszikusainkról se feledkezzünk meg: II Rákóczi György
például Mányoki Ádámmal, Mediczky Lászlóval és Mindszenti Mihállyal
készíttette motívumait. A múlt században pedig a Gödöllői Művésztelep
berkein belül Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, sőt még Rippl-Rónai
József is készített hatalmas méretű szövött kárpitokhoz vázlatokat.
A minták anyagra
történő másolásának kezdeti lépései azonban már a középkorban megjelentek.
Egy 1532-es olasz fametszet árulkodik arról, hogy milyen technikával
tudták az előre, papírra megrajzolt mintát az ablak bejövő fénye,
vagy gyertya által a vászonra átkopírozni. Kicsit bonyolultabb,
ám praktikus eljárás volt a lyukasztásos technika, mely papírsablon
átlyuggatásával történt, így a minta alatt fekvő, már kipontozott
szöveten szénporral rajzolták meg az eredeti alakzatot. De a reneszánsz
korában is a bonyolult alaki ábrázolásokat közvetlenül az alapszövetre
vitték fel tussal, vagy rajzolták rá szénporral.
|
|
A következő igen jelentős
lépés a XIX. század elején, az úgynevezett „Berlin munka”
megjelenése volt. Ez az időszak az iparosodás és polgárosodás századaként
vonult be a történelembe, s mint ilyen általános gazdasági fellendülés
mellett az otthonülő hölgyek kézimunka szokásainak és kedvének fellendülésével
is együtt járt, így polgári körökben óriási igény mutatkozott a
különféle hímző mintákra. Neve azért kapcsolódik Berlinhez, mert
itt kezdik el tömegesen készíteni, s ebben az időben a kiadók száma
huszonegyre nő, mely összesen tizennégyezer mintával látja el Európát.
A hagyományos leszámolható minták mellett óriási változást jelentett
a nagyon jó minőségű, finom kidolgozású anyagra kézzel festett
minták, azaz a festett lapok megjelenése. Melyek
kezdetben igen drágának számítottak, ám rendkívüli optikai hatásúak,
árnyaltak és érzékletesek voltak, s csak évtizedekkel később jelentek
meg a kevésbé jó minőségű gépi nyomott mintalapok, melyek már akkor
is minőségileg jóval alacsonyabb szinten álltak. A század közepére
komoly készleteket felhalmozó cégek jelennek meg, melyek nagy része
foglalkozik fonalfestéssel, kanava, azaz alapanyaggyártással kárpitszövéssel
és gobelinvarrással.
Hazánkban a nagy
elődökhöz hasonlóan a hagyományos műhelykereteket megtartva a Gery
Gobelin kézműipari műhely kínálja a legszínvonalasabb kézzel
festett mintákat, valamint az egyes képek színválasztékához
festett kiváló minőségű hímzőfonalakat. Mintatermük
közel hatezer darabos kollekciója egyedülálló az országban. Festett
lapjaik különlegessége, hogy neves és tehetséges hazai grafikusok,
festők és gobelinfestők készítik, s szállnak versenybe a kevésbé
jó minőségű, külföldi és magyar gépileg nyomott, illetve fénymásolt
festett lapokkal. Kollekciójuk a gyönyörű kidolgozású, hagyományos
középkori falikárpitok mellett, a polgári otthonokban ismét közkedvelt
gobelinmintákkal is rendelkezik, mint például a párnahuzatok, ülőbútorkárpitok
mintáival. A hazai és klasszikus festők, mint Színyei Merse, Mednyánszky,
Renoir, Gaugain csendéletek, tájképek és portrék mellett, egyedi
tervezésű harmonikus hangulatú tájképekkel és csendéletekkel rendelkeznek.
A különleges szép témák mellett azonban a Biedermayer korának lakberendezési
funkciójához hasonlóan megannyi apró, kedves dísztárgyhoz és ajándéktárgyhoz
felhasználható mintát kínálnak, mint például faliórák, képkeretetek,
díszes vállfák, táskák, sakktábla-minták, csengőhúzók és könyvjelzők.
(Lásd bővebben: Wieber Orsolya - Otthonunk
dísze a gobelin c. könyvében)
|